A szokásosnál hosszabb, és világhírű építészekben gazdag programot kínált az idei Nemzetközi Építészkongresszus, mely a MÉSZ 120. ünnepi évének záróeseménye volt. Közel hétszázan vettek részt az eseményen.

Szekrény tetején mentett secco, a faluban előkerült szobor, szilánkokból visszatervezett padló: a bajnai Sándor-Metternich-kastély hihetetlen titkokat rejt. A Sándor-palota névadó családjának bajnai kastélya ma újra régi fényében ragyog.

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

Noha a koronavírus-járvány hatására a vendéglátóipar teljesen leállt, a Pesti István Michelin-csillagos séf nevével fémjelzett tatai Platán csapata a kényszerszünetben sem tétlenkedett. Nemcsak a Platán Udvarház újult meg, de alapjaiban gondolták újra a gasztronómiai koncepciót, hogy minél szélesebb körben tudják kiszolgálni a vendégek igényeit.

Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját találták meg a Várkapitányság régészei a budai Várban, ahol a szakemberek feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.

Az egykori római Hispalist 712-ben hódítják meg az arabok, akik ezt követően Yzviliának nevezik a várost. Több mint ötszáz évig áll muszlim uralom alatt, mígnem III. (Szent) Ferdinánd 1248-ban visszahódítja a várost, és székhelyét az egykori muszlim uralkodók által épített Alcázarban rendezi be.

A rekonstrukció tiltása, a Velencei Kartában nem definiált, [1] mégis mindenki által tudni vélt dogma rendkívül mélyen gyökerezik a hazai építész közgondolkodásban. Míg a laikus közönség általában örömmel fogadja a teljes rekonstrukciókat – hiszen a turizmus, különösen az élményturizmus nem kedveli a romokat, annál inkább a korhű bútorokkal, viaszbábukkal vagy önkéntes színészekkel berendezett enteriőröket –, a műemlékvédelemben kevésbé jártas szakmabeliek továbbra is egyetértenek: a rekonstrukció lehetőleg kerülendő.

Pest legnagyobb barokk épületegyüttesében, az Invalidusok házában kapott helyet a Központi Városháza. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Mária Terézia is úgy nyilatkozott, hogy a komplexum szebb, mint a korabeli bécsi paloták bármelyike – a Pestbuda.hu írása

Három éven belül harmadik alkalommal foglalkozik magyar témával a bécsi Ringturm kiállítóhely: a "hosszú hatvanas évek" építészetét mutatja be a legfrissebb tárlat. Milyennek látszik Bécsből a magyar modern?

120 éve, 1896-ban készült el Hauszmann Alajos tervei alapján a Néprajzi Múzeum – akkor Igazságügyi Palota vagy Kúria – épülete, a zárókövet maga Ferenc József tette le „hercegek, az ország zászlós urai, a miniszterek és nagyszámú meghívott vendégek” jelenlétében az október 20-i avató ünnepségen.

A cikksorozat harmadik részében a papírpénzekkel foglalkozom. Először magyar bankókkal, aztán válogatva külföldiekkel, de mindenütt azt vizsgálva, milyen épületek jelennek meg rajtuk.

A nagy építész feltételezett szülőháza Székesfehérvárott. A copf stílusú, földszintes épületet több mint fél évszázaddal ezelőtt önkéntes műemléki gyűjtőmunka keretében, mint lelkes, fiatal építész, mértem föl. Ybl Ervin művészettörténész véleménye szerint lehet, hogy itt született Ybl Miklós.